Ruttkai ÉvaLatinovits Zoltán DVD-n!
SzindbádJózsef Attila
JÓZSEF ATTILA ÖSSZES KÖLTEMÉNYE
Ruttkai Éva-emlékszoba
józsef attila
párizsban járt az ösz
szinbád
karóval jöttél elemzés
józsef attila wikipédia
szindbád dvd
LATINOVICS ZOLTÁN 50VERS.KOSZTOLÁNYI DEZSŐ:HATALMAS ÖSZ,KÖNYÖRGÉS AZ ITTMARADOKHOZ.BERZSENYI DÁNIEL:A KÖZELGÖ TÉL.VIKTOR HUGO:TAVASZ.
ADY ENDRE:AZ IZGÁGA JÉZUSOK.PÁRIZSBAN JÁRT AZ ÖSZ.MÁRIA ÉS VERONIKA.A TÜZ MÁRCIUSA.JOZSEF ATILLA:MAMA.TAVASZ.TISZTA SZIVVEL.KAROVAL JÖTTÉL.JONNESWAY PROFESZIONÁL,IDÖJÁRÁS.
2011. március 6., vasárnap
Ruttkai Éva
Álom, álom, válj valóra,
legyen boldog minden óra!
Minden percem legyen áldott,
minden lámpám zöldre váltott!
Add, hogy őszintén szeressek,
mindenkiért jót tehessek.
Jó példával elől járjak!
Tiszta szívvel, jól szolgáljak.
Utam kitartás kísérje,
szívem célját mind elérje,
Mindig adjon, sose ártson!
Negatívról, jóra váltson!
Mindezt telve szeretettel!
Legyen boldog minden ember!
Az oldal indulása: 2010.10.26.
Eddig 2011. Február 18 - ig több mint 46664 látogatója volt.
Észak-Rajna–Vesztfália(németül Nordrhein-Westfalen, rövidítése NRW) Németországnyugati részén elhelyezkedő tartomány, amelynek fővárosa Düsszeldorf
Északon és északkeleten Alsó - Szászországgal délkeleten Hessennel délen Rajna - vidék Pfalz -cal, nyugaton Belgiummal és Hollandíával szomszédos. Körülbelül 18 milliós lakosságával a legnépesebb német tartomány, a 34 080 km²-es területével a negyedik legnagyobb. Itt él Németország lakosságának több mint húsz százaléka.
A tartomány az 1946-os brit megszállás során alakult meg a korábbi porosz Vesztfáliából és a Rajna vidék északi részéből, amelyet 1947-ben Lippe tartománnyal bővítettek. 1949 óta Észak-Rajna–Vesztfália a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi tartománya.
A Rhuhr vidék egykor a szénbányászatról és acéliparáról volt híres, ám az 1960-as évektől kezdve szerkezeti átalakulás kezdődött. A szén- és acélipar hanyatlása után a Ruhr-vidék még mindig kulcsfontosságú az iparban és egyike Németország tudományos központjainak.
Ruttkai Évát Russ vezetéknévvel anyakönyvezték, a későbbiekben mindenki által ismert nevét Lakner Artúrtól kapta. Még nem volt hároméves, amikor először szerepelt színpadon a Lakner-féle gyermekszínházban egymondatos szerepével: „Parancsolj velem, Tündérkirálynő!”. A színészmesterségre a kor egyik legnevesebb színésznője, Makay Margit tanította, és a gyermekszínházban olyan nagyságokkal játszhatott együtt, mint Darvas Liliés Somlay Artúr. Hevesi Sándor rendező dicsérő szavainak köszönhető, hogy végül színésznő lett belőle: „Kislány, ha nem bízod el magad, belőled nagyon jó színésznő lesz.”
1945-ben egy szavalattal lépett fel a Zeneakadémián, ahol felfigyelt rá Jób Dániel, a Vígszínház akkori igazgatója, és leszerződtette. Három hónappal később Molnár FerencA hattyú című vígjátékának főszerepében debütált (a beteg Tolnay Klári helyére beugorva).
1948-tól 1951-ig a Nemzeti Színházban játszott, ahol klasszikus darabok sorában szerepelt, úgy gondolta: „szükségem van tanulásra, tapasztalásra, hogyan kell például verses darabot játszani, hogyan kell sokfélét játszani”.[1]Együtt játszott többek között Bajor Gizivel, Somlay Artúrral, Rátkai Mártonnal, Ladomerszky Margittal, Olty Magdával. Ekkor szerettek egymásbaGábor Miklóssal (a kor ünnepelt színészével), akivel 1950-ben összeházasodtak, és két évvel később megszületett lányuk: Júlia.
1951-ben visszatért a Vígszínházhoz (akkor hivatalosan a Magyar Néphadsereg Színháza), amelynek haláláig tagja is maradt.
1960-ban Pavel KohoutIlyen nagy szerelem című drámájának miskolci próbáin találkozott Latinovits Zoltánnal, akivel egymásba szerettek, és a férfi haláláig együtt is éltek. Ahogy Ruttkai Éva egy késői visszaemlékezésében elmondta: „Téptük egymást, de mi értettük egymást legjobban. Amit én csináltam, senki nem tudta úgy szeretni, mint ő…”.[1]
Utolsó premierje a Vigadó kamaratermében volt BellonGyöngéd kötelék című darabjában 1986. április 24-én.
Gyakran mondott verseket a rádióban és pódiumon egyaránt, illetve egyéni bájjal adott elő sanzonokat, melyeket nagylemezei örökítettek meg az utókor számára. Több mint félszáz filmben és számos tv-játékban szerepelt.
Négy évtizedet átívelő pályája során egyike volt a legszínesebb, legsokoldalúbb magyar színésznőknek. Klasszikus és modern, hazai és külföldi tragédiákban és vígjátékokban, szinte minden műfajban kiváló teljesítményt nyújtott.
Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található, gránit síremlékét Nagy István János szobrászművész készítette. [3]
2002-től – Anna Karenina szerepében megörökítve – egész alakos bronzszobor őrzi emlékét a Nemzeti Színház szoborparkjában.
A Ruttkai Éva-emlékszoba színháztörténeti magángyűjtemény, ami 1989. május 19-étől kezdődően tizennégy éven át várta a látogatókat (a II. kerületi Keselyű utcában) Ruttkai Éva egykori hűvösvölgyi nyaralójában, ahol Latinovits Zoltánnal közös hagyatékát Gábor Júlia és Szigethy Gábor (a művésznő lánya és veje) összegyűjtötte.
Az emlékszobát elsősorban azzal a céllal nyitották meg, hogy a kortársak tárgyakon, fotókon keresztül emlékezhessenek egy nagy magyar színésznőre, színházi és civil életének jól ismert mozzanatait felidézve, s néhány rejtett részlettel megismerkedve.
Ezt a hatalmas gyűjteményt (kéziratok, újságok, több mint tízezer fotó, relikviák, jelmezek, bútorok, hang- és videofelvételek) szakszerűen rendezett állapotban tekinthették meg az érdeklődők, személyre szabott tárlatvezetést kapva az ott élő utódoktól.
Az emlékszoba intézményi jellege az idő múltával erősödött: a gyűjtemény-gyarapítás, kölcsönzés, relikviák, fotó- és hanganyagok restaurálása, kiállítások rendezése, a gyűjtemény anyagainak folyamatos publikálása a mindennapos tevékenységek része lett. A ’háttér’ gyűjtemény sok étékes anyagot tartalmazott Szendrő Józsefről, Dayka Margitról, Mezei Máriáról,Gábor Miklósról. E levelek, rajzok, fotók felhasználásával az évek során sok kiállítás, több könyv, sőt még oktatási segédanyag is készült.
Az emlékszoba 2002-ben – anyagi okok miatt, mecénás hiányában – bezárt, azóta évente néhány „nyílt napon” látogatható. A gyűjtemény továbbra is bővül, a rendszerezést is folytatják a gyűjtemény létrehozói.
Ruttkai Éva-emlékdíj
1987 óta minden év decemberében a Vígszínházban átadják a Gábor Júlia alapította Ruttkai Éva-emlékdíjat annak a művésznek, akit a színház társulata titkos szavazással erre méltónak talál.
1994-ben kezdte meg működését a nevét viselő Ruttkai Éva Színház, amely 2006 nyarán a Teréz körúton lelt végleges otthonra. 1994-ben Prológus címmel animációs diplomafilmet készített Ruttkai Éva tiszteletére Lebár József rendező.
Több száz négyzetméteres, sehová sem néző budai luxus villához keresünk kukkoló társakat ! Barátkozni nem kötelező, lesni ér ! Rezsi nincs, balhé garantált, a többit meglátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése